Számos helyen, számtalanszor olvashatunk mostanság az ESG (Environmental, azaz környezeti, Social, azaz társadalmi, és Governance, azaz irányítási) törvényről és az ezzel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről. Vagy épp arról, hogy ugyan csak a nagyvállalatoknak és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak kötelező elkészíteni az ESG jelentésüket ezek a cégek elvárják beszállítóiktól is, hogy legalább bizonyos szintig megfeleljenek a fenntarthatósági kritériumoknak. Emellett a befektetők, a szabályozó-törvényhozó intézmények, az ügyfelek és a dolgozók felől is egyre intenzívebb az elvárás a szervezetek felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkét is felelősen gondozzák, és a vállalatirányítási rendszereiket ennek megfelelően építsék fel.

Evidens hát, hogy nem csak a törvényben meghatározott cégekre hatnak az előírások, hanem a gazdaság kisebb szereplőire is. Így hát érdemes értenünk, helyesen csinálnunk és jóképet vágnunk hozzá. Ahogy David Beckham egy interjújában nyilatkozta anno: „Bármit is csinálsz az életben, teljes erőbedobással csináld, és közben mosolyogj.”

Tudtad, hogy noha az ESG-t manapság az általános vélekedés jelentéstételi keretrendszerként tartja számon, eredetileg a befektetőknek készült keretrendszernek készült? És hogy eredeti célja azon fenntarthatósági információk értékelése volt, amelyeket a tőzsdei kibocsátók tesznek közzé? Bizony!

Na de nézzük a praktikus részleteket – persze csak dióhéjban! A két legyakrabban használt jelentéstételi keretrendszer a Global Reporting Initiative (GRI) és a Sustainable Accounting Standards Board sztenderdjei (SASB). A legelterjedtebb jelentési forma az, hogy a vállalat összeállít és kiad egy fenntarthatósági jelentést, amelyet publikál a weboldalán is ezzel a munkatársai, és a külvilág számára is bemutatva mit ért el a hosszú távú, fenntartható gondolkodás jegyében. Összefoglalja hogyan minimalizálja a mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatokat, illetve hogyan követi nyomon és aknázza ki a lehetőségeit ezen a téren.

A 21. században a civilizációnk számos kihívással szembesül: klímaváltozás, áttérés a körkörös gazdaságra, a növekvő egyenlőtlenségek a gazdasági és társadalmi igények között. Ennek fényében állították fel a három – a környezetvédelmi, a társadalmi, és a vállalatirányítási – pillért.

Az első, legkomplexebb pillér alá tartozik például az üvegházhatású gázok kibocsátása, a lég-, víz- és talajszennyezés, vagy hogy egy gyártó újrahasznosított anyagot használ-e a termelés során, és hogy a termékei ne a hulladéklerakóban végezzék. A második, társadalmi pillér többek között arról szól, hogy hogyan gondoskodnak a cégek a munkatársaik képzéséről, jól-létéről, milyen HR gyakorlatokat alakítottak ki. Fontos még itt, hogy termékeik és szolgáltatásaik milyen minőségűek, mennyire biztonságosak és hogy az ellátási láncuk hogyan épül fel. A harmadik, irányitás pillér például a részvényesek jogairól, az igazgatótanács – kor, nem, származás, végzettség szerinti – diverzitásáról, illetve a vezetőség kompenzációjáról, és arról szól, hogy az hogyan harmonizál a fenntarthatósági célokkal. A versenyellenes magatartás és az átláthatóság, a korrupció mentesség is ide tartozik.

Mi, a Smart Office Solutions csapatával a BENE értékeivel harmóniában hisszük, hogy a fenntarthatóság előmozdítása közös felelősségünk és feladatunk. Éppen ezért mindent megteszünk azért, hogy ez a szemlélet a bútoriparban is egyre markánsabban legyen jelen. A körkörös gazdaság, az újrahasznosítás, a tartósság és a javíthatóság az innováció és a gazdasági növekedés motorja, miközben javítja a vásárlói élményt. Már régóta felismertük, hogy a fenntartható tervezés és gyártás nemcsak környezeti előnyökkel jár, hanem gazdasági lehetőségeket is teremthet és javíthatja a vevők elégedettségét.

Amennyiben többet szeretnél megtudni a több mint 200 éves osztrák BENE irodabútor-gyártó cég – amelynek mi vagyunk a kizárólagos magyarországi forgalmazója – fenntarthatósági elveiről, nézz bele fenntarthatósági jelentésünkbe. Klikk ide: https://bene.com/en/concepts-knowledge/sustainability-report