A Bene PIXEL bútorcsaládja Magyarországon is egyre népszerűbb az innovációhoz szükséges, szabad gondolkodást elősegítő és inspiráló helyszínek berendezéséhez.
DIDI LENZ építésszel, a Bene PIXEL koncepciójáért felelős innovációs és formatervezési vezetővel beszélgettünk erről az innovatív irodai dizájn koncepcióról.
Miben rejlik a PIXEL-titok?
Először is, a PIXEL nem bútor. A PIXEL egy rugalmas modul, amely a térben különböző funkciókat szolgálhat ki mindenki számára. Magas asztal műhelynek, íróasztal diákoknak, polcrendszer üzletnek, vagy akár lehet bár is egy bulihoz. Inspirációval és improvizációval minden lehetséges. Pontosan erre készült a PIXEL – az univerzális eszköz a folyamatos változás idején.
Részt vettél a PIXEL koncepciójának megalkotásában. Honnan jött az ötlet?
A PIXEL a kreativitás világában létrejött ötlet megvalósítása. Mi kell az embereknek a környezetükben ahhoz, hogy kreatívak legyenek? Mely térbeli viszonyok mozdítják elő a kreatív csapat tevékenységét? A PIXEL egy kétéves folyamat eredménye, mely idő alatt több prototípus is készült, ezek során feltártuk a tér természetét és a benne lévő eszközöket.
Melyek azok a főbb iparágak, amelyekben előszeretettel használják a PIXEL-t?
Alapjában véve azt gondolnánk, hogy a PIXEL kizárólag a fiatal start-up világ számára készült. Ez egyrészről így is van, de ez még nem minden. A PIXEL jégtörőként működik a merev szerkezetű vállalatoknál. Éppen ezért a PIXEL-t az ilyen típusú szervezeteknél is használják, ahol az emberek bátran vállalják fel azokat a feladatokat, mint például a hierarchiák lebontása és a részleghatárok túllépése. A szervezet különböző csoportjainak határain átnyúló ötletek kreatív tereket igényelnek – amit a Bene-n belül IDEA LABS-nak hívunk – és ehhez tökéletes alapot nyújt a PIXEL.
Mire van szükség a kreativitás beindításához és az innováció aktív fenntartásához egy vállalatnál?
A kreativitás legfontosabb előfeltétele az improvizáció és ezzel együtt a kudarc lehetőségének lehetővé tétele. Ez a „játék” jellege: a kockázatok tudatos elfogadása a nem várt siker lehetőségével. Ehhez jórészt önbizalomra és a hibák iránt valódi toleranciára van szükség. Abban az időben, amikor az eredmények optimalizálása számít, ez a típusú vállalati kultúra elveszett. A kudarcot soha nem fogadták el csendben; ha valamit, hát ezt megbüntették. Semmi új és úttörő nem hozható létre a félelem kultúrájából. Ez egy innovatív tér mentális viszonyait írja le. Ez a mentális állapot nem generálható bútorokkal, ez a vezetői kultúra kérdése. A belsőépítészet azonban elérheti, hogy inspirálja a rendelkezésre álló kreatív mozgásteret. Erre van néhány módszer, amelyeket a legjobban a design thinking kifejezéssel lehet összefoglalni. A próbák és hibák állandó ciklusa. Az innovációhoz gondolkodási és cselekvési szabadságra, módszertanra és végső soron inspiráló terekre van szükségünk.
Milyen nagy változások várhatóak a munkakörnyezetben a következő néhány év során?
Számos munkamenetet már robotok és mesterséges intelligencia támogat, vagy akár ki is válthat. Az emberi intelligencia utat enged a „big data”-nak, mivel ezáltal több tudást gyűjthetnek össze, mint amennyit bármely ember életében megszerezhet. Meglepő módon ez különösen sok tudásalapú szakmát érint, mivel ezek főként egyéni, személyes tudáson és tapasztalaton alapulnak. De a „big data” adatmennyiségével az egyének már nem tudnak lépést tartani. A jogi információkat, az orvosi megállapításokat és a biztosítási szerződéseket a mesterséges intelligencia sokkal jobban támogatja, mint az emberi tapasztalat. Az embernek arra kell – vagy azt is mondhatjuk, hogy „lehet” – összpontosítania, ami természetes lényekként az utolsó előnye maradt a gépekhez képest: nevezetesen a képzeletnek, amely lehetővé teszi számunkra, hogy valami újat készítsünk az érzéki észlelések alapján. Ez többé-kevésbé eufemizmus a kreativitás szempontjából.
